„Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utcán körül járnak a sírók.” Prédikátor könyve:12:7
Érdekességek
Mint fentebb olvashatjuk, a kaporról már a Bibliában is olvashatunk, teljes joggal írhatjuk, hogy igazán régi múlttal rendelkező növény.
Az ókori egyiptomiak-, görögök is nagy szeretettel használták. Igaz az egyiptomiak boszorkányűzőként és bűverők megfosztójaként tartották elsősorban számon ( de vágyfokozóként is szívesen fogyasztották ), míg a görögök kicsit visszafogottabb tulajdonsággal ruházták fel: csupán a gazdagság és a szerencse szimbólumaként emlegették. Természetesen, ha boszorkányságról beszélünk, akkor a középkort is mindenképpen érdemes megemlíteni: a kisdedek bölcsője mellé minden valamirevaló szülő zsákba rejtett kaprot lógatott a démonok és banyák ellen.
- ez a növény a magas hő hatására sem veszít aromájából
- fűszerezésnél körültekintően szórjuk az ételbe, mert ha „megszalad”, akkor bizony kesernyéssé válhat az ételünk
- mártások készítésénél, utolsó lépésként adjuk az ételhez
- jól elzárva érdemes tárolni
Ételek, amikhez érdemes belőle felhasználni
- értelemszerűen kaporszószhoz (amit tyúk-, marhahúsokhoz készítenek elsősorban, húsgombócokhoz, illetve különböző halakhz)
- kovászos uborka készítésénél
- savanyú káposzta és tök eltevésénél
- sült halakhoz
- tökből készült ételekhez
- salátákhoz
- tojásos ételekhez
- egyes, túrós ételekhez
- burgonyához
A népgyógyászatban
- teáját gyakran használták (használják) hasi panaszokra, felfúvódásra és álmatlanságra is
- köhögtetőként is számon tartják
- az ókori görögök gyakran használták égetett kapormagot az égési sérülésekre (ma már inkább, ezzel ne próbálkozzon senki! az orvosoknak kapormagon kívül más, hatásosabb eszköz is van a táskájukban)
Felhasznált irodalom: Romváry Vilmos – Fűszerek könyve (Aranyhal Könyvkiadó gondozásában és itt. A kiemelt képért köszönet a pixabay.com fotósának.