Bevezető
A héten kezembe került egy cukrász könyv, ahol többek között az alapismeretekről olvasgattam. A könyvet bújva találkoztam a gumiarábikum fogalmával. Eddigi életem során, akárhányszor „találkoztam” ezzel a szóval, a ragasztóra asszociáltam. Nem tévedtem sokat, azonban be kell ismerjem, édeskevés ez az információ erről az anyagról.
Hiszen használják/használták:
- már az egyiptomiak is használták papiruszok ragasztásához, mumifikáláshoz
- szintén ragasztóként felhasználták a cigarettagyártás során is
- a gyógyszeriparban
- a postai bélyegek hátoldalán
- és az élelmiszeriparban is (édességek-, sörök-, sport italok-, tortabevonók-, habfixálók-, rágógumik-, és italporok esetében is)
- a cukrászatban mézesek fényezéséhez és gumicukorkák -zselésítőanyagként- készítéséhez használják fel
De mi is az a gumiarábikum?
Elsősorban Afrikában élő/honos akácia (arabmézgafa) szagtalan, nyálkás, gumiszerű váladéka. – írja a wikipedia.
Az élelmiszeriparban E414 számmal jelölik. Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben is biztonsággal felhasználható a kutatások szerint. Igaz, kimutatták, hogy fogyasztása egyes gyógyszerek felszívódását lassíthatja. ¹ Teljesen veszélytelennek számít, bár az arra allergiásoknál allergiás reakciókat válthat ki.
Sok faja él Ausztráliában, Dél -Ázsiában, Észak-Indiában és néhány Dél-Amerikában is megtalálható, azonban a legjobb minőségű gumiarábikum Afrikán belül is, a Szahara térségéről származik.
Nutrition Journal végzett egy kísérletet, amely 120 egészséges nő bevonásával történt. Két csoportra osztották őket, az A csoport 6 héten keresztül napi 30 gramm gumiarábikumot kapott, míg B csoport volt a placebo. Kimutatták, hogy az A csoport nőtagjai között a testzsírszázalék 2,18%-al csökkent. ²
Felhasznált irodalom: itt, itt és itt. A képekért köszönet a pixabay.com fotósainak.
További érdekességek gasztronómia témakörben, ide kattintva olvashatók.
Ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor iratkozz fel a blog hírlevelére és minden hétfőn elküldjük az elmúlt hét friss cikkeit.
