Hazánkban sokszor vadon is megtermő fűszernövényről van szó, mely bokrosan nő, hajtásai akár az 50 centimétert is elérhetik (jellemzően 20 centiméter körüli magasságra nő). Ez nem más, mint a kakukkfű, ami régen a nemes hölgyek ajándékát is jelenthette.
- ha ültetnénk belőle otthon is, érdemes napos helyre helyzeni, igazán szárazságtűrő növény. Akár sziklakertben is megmarad.
- jellemzően kámforos illatú
- vágott és morzsolt állapotban található meg a boltok polcain
- szárítás után is intenzív marad az íze
- már az ókorban is használták
- a középkorban rendszeresen helyzeték párna alá, úgy hitték, segíti a jó alvást és a rossz álmokat is elűzi
- szintén a középkorban gyakran adományozták a nemesi származású hölgyek a harcba induló lovagoknak kakukkfüvet útravalóként, mert a bátorsággal is azonosították
Ételek, ahol mindenképpen érdemes használnunk:
- „nehezebb” leveseknél, jól passzol a bab-, borsó-, hal-, és káposztalevesekhez
- vadas ételekhez
- burgonyafőzelékhez
- egyes salátához, például burgonya-, zellersalátákhoz
- baromfi-, és marhasültekhez, sült halakhoz
- kiváló fűszeres lehet a vörösboros mártásoknak, szószoknak
- májkeverékekhez
A népgyógyászatban:
- étvágygerjesztő
- gyomorjavító
- görcsoldó
- köhögéscsillapító és
- szélhajtó hatást tulajdonítanak neki
Forrás: itt és Romváry Vilmos-Fűszerek könyve
A képekért köszönet a pixabay.com fotósainak.
