izfokozo
Érdekességek

Mi a helyzet az ízfokozóval?

Bevezető

A természetben is megtaláljuk

Fontos tudni, hogy ízfokozó (többi ismert nevén: nátrium-glutamát, MSG, E621) természetes módon is előfordul leginkább a paradicsomban, halakban, sajtokban (leginkább a parmezán), gombákban, de még az anyatejben is kimutatták.  A kémiai úton előállított glutamát, kristályos, fehér és szagtalan por.

ízfokozó_nátrium_glutamát

Hallottatok már a kínai étterem szindrómáról?

Dr. Ho Man Kwok 1968-ban levelet írt egy Új-Zélandi Egyetem részére, hogy kínai étel fogyasztása után igen furcsa tünetegyüttes jelentkezett nála. Levelében állította, hogy étkezés után 15-20 perccel zsibbadni kezdett a tarkójánál, ahonnan az kisugárzott egészen a karjáig, majd erős szívdobogás lett úrrá rajta. ¹

giphy
Akkor veszélyes vagy nem?!

Levele hatására sorozatos kutatások és tesztek indultak hadjáratra, hogy kiderítsék, valóban káros-e a szervezetünkre a glutamát rendszeres fogyasztása?!

Rendszeresen és szigorú körülmények között történtek vizsgálatok, különböző szervezetek által, de egyik sem tudta alátámasztani, hogy valóban káros lenne a szervezetünkre a fogyasztása (egy bizonyos szintig).

  • 1959-ben az FDA (USA-közegészségügyi szervezet többek között) biztonságosnak titulálta, de azóta is folyamatosan vizsgálja a glutamátot tartalmazó élelmiszereket. 1980-ban arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg is érvényben lévő (10 gramm/kilogramm), biztonságosnak vélt mennyiség bevitele továbbra sem okoz gondot.
  • A tudatosvasarolo.hu oldal szerint is biztonságosnak tekinthető, ám felhívja az Olvasó figyelmét, hogy a glutamátra érzékenyeknél kevesebb mennyiség is okozhat mellékhatásokat. (Itt, meg is jegyezném, hogy a Tudatos Vásárlónak van egy nagyon szuper E-szám kereső programja, ami hasznos lehet!) Továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a fűszerek esetében a gyártókra nem vonatkozik mennyiségi korlát glutamátot illetően! ²
  • Patkánykísérletek során a halált okozó mennyiség 15800 milligramm volt / kilogramm.
  • Természetesen előforduló glutamátforrást nem kell feltüntetnie a gyártónak a termékek csomagolásán!
  • Jeffrey Steingarten szerint a kínai étterem szindrómát és a glutamáttól való félelmet  a „nyugati világban” az ázsiaiaktól való félelem hozta létre. Idegen volt akkoriban a nyugati ember számára az ázsiai konyha, új alapanyagokkal és addig ismeretlen ízekkel.  ³

Rövidítései az élelmiszeriparban

  • E621
  • E622 – elsősorban diétás ételeknél használják fel
  • E623 – főként konyhasó helyett használatos
  • E624
  • E625 – szintén diétás ételeknél

Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyártók -nyilván- csak a saját termékeikre fognak ügyelni glutamát mennyiség szempontjából is! Nekünk, vásárlóknak kötelessége és felelőssége, hogy figyeljünk arra, mennyi olyan termék kerül a kosarunkba, ami ízfokozót tartalmaz! A legtöbb fűszerkeverék, kész étel, chips, „kész” leves (a gyors ételekről se feledkezzünk meg!) tartalmaz ízfokozót! Talán észre sem vesszük, hogy egyre több és több glutamátot tartalmazó terméket fogyasztunk! Mert a gyártók egyre több termékbe tesznek, efelől ne legyen kétségünk, hiszen kellemesebb lesz az íze, orrunkat csalogatóbb illattal!

chips_ízfokozó_nátrium_glutamát

Személyes véleményem, hogy meg kell találni az aranyközéputat, ha tehetjük olvassunk összetevőket, nézzük meg alaposan mire adunk ki pénzt, mit teszünk az asztalra! Nem könnyű manapság egészségünket megőrizni/megőrzésére törekedni, hiszen minden irányból kapjuk a „helyes” életmódról az iránymutatást!

Felhasznált irodalom: itt, itt, itt és itt. Köszönet a fotókért a pixabay.com művészeinek!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy